Egy novemberi napon gyalogos túrán vettünk részt. Útunk az erdőn át vezetett az egykori murarátkai klebelsbergi népiskolához. Klebelsberg Kunó népiskola-politikájának része volt, hogy járásonként épüljenek iskolák, méghozzá úgy, hogy 5 km-es távolságon belül minden gyermek el tudjon járni az intézményekbe. A túra ennek emlékére szerveződőtt, így szemléltetve a mai gyermekekkel azt, hogy dédszüleik milyen távolságot tettek meg anno azért, hogy el tudjanak jutni az iskolába.
Murarátkán az egykori népiskola épülete előtt Gyergyák Zoltán polgármester úr köszöntötte kis csapatunkat. A szabad levegőn elfogyasztott szendvicsek után jutott idő játékra is, majd busszal tértünk vissza a muraszemenyei iskolába.
Útunk során számos élményre tettünk szert. Megcsodáltuk a novemberi erdő szépségeit, amelyeknek nem ártott a párás, ködös idő sem. Meséljenek erről az alábbi képek is.
Ősz
Kertek alatt fel-felsír a szél,
bús, őszi dalt dalolva útra kél.
Elidőzik a megmaradt lombokon,
és beköszön a zalai dombokon.
Amerre jár a bús, ősz szél,
táncra perdül minden falevél.
A nemes tölgyek is meghajolnak,
fel-felnyögve egymásba karolnak.
A lemenő Nap utolsó sugarával
csókot lehel az ősz homlokára.
Rimai-Skoda Edina